Boldog
Újévet Mindenkinek!
Hú, hát jól eltűntem egy évre, de azt hiszem ez volt a
legelfoglaltabb év eddigi életembe (még az érettségi időszak se volt ilyen
durva) és sajnos ez idén folytatódni fog.
Január eleje a maradék vizsgákkal telt.
Január 19.-re meglepetés bulit szerveztünk Ívnek, nehéz volt eltitkolni előle,
de szerencsére mindenkinek sikerült, így tényleg nagy meglepetést okoztunk neki,
nagyon jó buli volt.
Pár nappal később, mikor itthon voltunk jött egy telefon, hogy
ázik az egész albérletünk, így rohanhatunk Pestre, hogy mentsünk a holminkat.
Szerencsére semminek nem esett nagyobb baja, de ez volt az utolsó csepp a
pohárban, ami miatt februárban új albiba költöztünk (még közelebb a sulihoz
XD).
Ja igen, és aznap amikor pont mentünk fel átköltözni az új albiba, az
öcsém bejelentette, hogy a barátnője, Vivi, terhes, hát enyhén szólva
sokkolódott az egész család.
Azt hiszem erről nem írtam, szóval még
2012-ben amikor a nyelvvizsgára készültünk, sokat voltunk a japánkönyvtárba,
egyik nap bejött két japán srác és kiraktak egy papírt a faliújságra, amint
elmentek Riennel oda sprinteltünk, hogy megnézzük mi az. Egy hirdetés volt,
hogy keresnek valakit, aki tanítaná őket magyarra, mi persze egyből lecsaptunk
a lehetőségre és Rien egyből írt is nekik egy mailt (életünk egyik legjobb
döntése volt, nekem legalábbis biztosan). Sok megbeszélés után 2013. január 20.-ára
végre sikerült összehoznunk az első találkozott eszméletlenül paráztam, mert
nagyon félénk vagyok, nem tudok barátkozni és semmilyen nyelven nem nagyon
merek kommunikálni (magyarul se), talán még angolul vagyok a legbátrabb. Szóval
ahova eredetileg menni akartunk zárva volt így a Corvin plázában kötöttünk ki,
ismerkedtünk meg írtunk egymásnak magyar meg japán mondatokat.
Februárban elmentünk jégkorizni, Tanával, Riennel és
Yusukeval, aztán felmentünk hozzánk és Riennnek köszönhetően bezabáltunk
gyrosból és madártejből, aztán Yusuke adott nekünk japán feladatokat, mi meg
neki magyart. Aztán mind átmentünk Katához, aki levágta Rien haját.
Februárban elmentünk a Japán
Nagykövetségre, hogy megpróbáljunk ösztöndíjat nyerni, de teszt alapján
egyértelmű volt, hogy most még ez nem fog összejönni, mert ez még túl magas
szint volt nekünk, de Gábor barátunknak sikerült.
Március elején elmentünk Yusukéhoz és okonomiyakit
készítettünk együtt, aztán a kaja után kártyáztunk.
Március 9-én, nőnap alkalmából nyert
jegyekkel, elmentünk a Murder kiállításra, Ivettel, Katával, Tanával és
Yusukéval és Kazuyával, akiktől kaptunk csokit és virágot a nőnap miatt. Én
nagyon élveztem a kiállítást, Rien parázot kicsit. Aztán elkezdtünk mászkálni a
városban, elmentünk a Hősök terére és környékére, majd egy mekiben kötöttünk
ki, aztán billiárdozni szeretünk volna, ami először nem nagyon akart
összejönni, Tana és Iv haza is mentek, de aztán sikerült összehozni a dolgot,
aztán valamikor hajnalban jöttünk haza és a srácok haza kísértek minket.
A tavaszi szünetben, Yusuke és Kazuya
eljöttek hozzánk Kecsóra, először Riennél aludtunk aztán, másnap pedig mindenki
átjött hozzánk. Megmutattuk a várost, dogemeztünk, moziztunk, mindenfélét
társasoztunk.
Következő hétvégén con volt, és Pilo
feljött Pestre, nagyon jó volt újra látni, nálunk aludt, elmentünk rámenezni.
Áprilisban elmentünk egy képregényes bárba
bulizni, bár nekem először nem volt kedvem az egészhez, aztán meg nem hagytak
békén, hogy táncoljunk, amit én nagyon nem akartam, de aztán Yusuke berángatott
és együtt táncoltunk. A buli utáni héten elmentünk Kazuyához horrorfilmet nézni.
Április 20-án megházasodott az öcsém, azt
mindig is gondoltam, hogy nem nekem lesz először gyerekem, mivel én csak 28
évesen szándékozom szülni, de azt sohase gondoltam volna, hogy nem nekem lesz
előbb esküvőm.
Aztán jött a május és eddigi életem legjobb
napja 9.-e, amikor összejöttünk Yusukéval,♥és azóta csodásabbnál csodásabb
dolgokat csináltunk.
Elmentünk Dunakeszire Dórihoz szalonnát sütni, nagyon jó buli
volt és egy csomó örült képet csináltunk.
Aztán jött a nyár, a vizsga időszak, aztán el kellett volna
kezdeni a szakdogát, de ez több okból kifolyólag nem úgy ment, ahogy kellett
volna, így megragadtam az anyaggyűjtés, folytonos könyvtárba járás szinten.
Neki kezdtem a novellák illusztrálását a kiállításra, amiből
még nem lett semmi, de talán idén végre kiállíthatjuk a műveinket.
Elmentünk az állatkertbe Yusukéval, Riennel és Kotaroval,
akivel Rien a suli karuta klubjában találkozott. Nagyon élveztem, szerettem az
állatkertet a természetfóbiám ellenére is. Természetesen az oroszlánoknál jó
időre leragadtam, több kicsi oroszlán is volt olyan kis cukik, az egyik odajött
az üveghez és az oszlop mögött bújócskáztunk, úúúgy szeretnék egyszer
megölelgetni egy kis oroszlánt. (*ο*) Aztán elkezdett esni az eső, így
bemenekültünk a Varázshegybe.
A nyáron egy akciónak köszönhetően 3 hónapnyi ingyen
kontaklencséhez jutottam, előtte még nem volt kontaklencém szóval először furi,
volt és jó sokat küzdődtem a berakásával.
A nyáron Rien vendégül látott egy japán srácot Kotarot, sok
programot csinált neki és sokban én is részt vettem. Riennel, Kotaroval,
Piloval és Yusukéval együtt volt esti városnézés, japánnapozás a
Vásárcsarnokba, hajókázás a Dunán, amin Kazuya is részt vett. Aztán egy
véletlennek köszönhetően Ivettéknél kötöttünk ki, ahonnan elmentünk a
Szimplába, aztán el akartunk menni a Comicba, de zárva volt, úgyhogy Katáéknál
folytattuk a bulizást.
Szokásos nyári programként voltunk egy
hetet Keszthelyen, vagy is a szállásunk a barátainknál volt Hévízen. Öcsémék is
jöttek és Vivinek már tök nagy volt a pocakja. Volt szokásos rokonlátogatás,
bulizás a családdal, bulizás a barátokkal, elmentünk Veszprémbe, az
állatkertbe, egy évben két állatkertezés, tök jó. Volt nyári Falkatali. (^3^)♥A szülinapomra eljött Yusuke és hozott tortát, és kaptam egy cuki oroszlán plüsst, és csomó édességet. Rien is begugrott, akitől egy Yusukéval közös keretezett képet és csokit kaptam.
Yusuke anyukája és nagypapája eljöttek,
Magyarországra, és hozzánk Kecsóra is, mindketten nagyon kedvesek és nagyon
szép ajándékokat kaptam. Viszont nem nagyon mertem megszólani japánul, így
Yusuke kénytelen volt tolmácsolni, meg angolul is társalogtunk, megmutattuk
nekik a várost.
Aztán Yusuke haza ment Japánba, hiába
beszélgetünk minden nap, azért nagyon nehéz volt, szörnyen hiányzott.
Szeptemberben, amikor visszajött, pont a szülinapja előtt egy
nappal, kimentem elé a reptérre és azt a napot és a másnapot is együtt
töltöttük, amikor megünnepeltük a szülinapját, készítettem neki kávés tortát,
aminek sajnos kicsit szétfolyt a krémje, de azért finom volt szerintem. Egy
csomó dolgot hozott nekem Japánból, többek között egy Korilakkuma kigurumit, és
egy párnyakláncot, ami puzzle alakú az övé fekete az enyém pedig ilyen
réz-arany színű.
Még a nyáron kiderült, hogy pajzsmirigy alul működésem van, ami
miatt gyógyszert kell szednem és egy csomó vizsgálatra kellet mennem, és ez
ráadásul csak valaminek a tünete és még nem tudták megmondani, hogy mi a
tényleges bajom, ami ezt okozza.
Aztán elkezdődött az új és egyben utolsó
tanévem és ezzel a szörnyű hajtás. Minden egyes japánórán, kanji teszt, N2
szintű nyelvtan teszt, és elkezdtük tanulni a klasszikus japánt, ami halááál,
japánoknak is kell tanulni a suliban, de nagyon utálják, és igazából senki se
tudja, kb. olyan, mintha nekünk a nyelvújítás előtti magyart kellene tanulnunk. Plusz neki fogtam a szakdogának, amivel még most se állok túl jól.
Szeptember 24.-én megszületett a tündéri
kis unokaöcsém Máté, annyira hihetetlenül cuki. (*3*)
Október-november már nem nagyon tudom
pontosan mi volt, sok tanulás és sok időt töltöttem Yusukéval.♥Voltunk este a vidámparkban, az utolsó nap a bezárása előtt, én még sose voltam, szóval nagyon jó élmény volt bár mivel éjszaka mentünk sok minden volt, amit szeretem volna kipróbálni,de nem tudtam. T.T
Hideg ellenére is nagyon jól éreztük magunkat, és imádtam, hogy a szellemvasúton és a kísértetlabirintusban rajtam kívül mindenki ott ijedezett, mindig nagyon vicces nézni ahogy paráznak. (de gonosz vagyok XD)
December 2-án jött az újabb japánnyelvvizsga, aminek még jó ideig várhatunk az eredményére. Aztán jöttek a vizsgák, aminek a neheze még hátra van.
Mátét megkeresztelték decemberben, ami miatt a
nagymamám, nagynéném és a vőlegénye, és az unokatesóm ide utaztak.
Karácsonykor itt volt Yusuke, aminek nagyon örültem jó volt
együtt karácsonyozni. Itt volt öcsém, Vivi és Máté is, egyszer megzabálom azt a
cukorfalatot. (*˘*)
Aztán az egész téli szünetben a szakdogámmal szenvedtem és
próbáltam tanulni.
A szilvesztert családi balhé miatt sajnos nem sikerült
Yusukéval töltenem és emiatt, most nagyon szomorú vagyok, bár majd jövőre
bepótoljuk.
Nahát, most szép kisregényt kaptatok, remélem, olvassa a
Falka, hiszen elsősorban nekik szántam, de örülök, ha mást is érdekel.(^^)
Szóval egy dolog azok közül amit, 2013-ban
kívántam teljesült, megtaláltam a szerelmet! ♥
Pápá 2013 köszönök mindent! Üdv 2014! Kérlek légy legalább annyira kedves, mint 2013 volt!
