2014. jún. 21.

Szösz XD


Hello sweeties!

Írok egy kis helyzetjelentést. Megszereztem az első BA diplomámat, igen az elsőt mivel az MA-n kívül szeretnék legalább még egy diplomát. Tudom, örült vagyok, de a vizsgaidőszakot leszámítva, én szeretek tanulni. Mert a tudás hatalom( ‾̀◡‾́)
Egy felvételin is túl vagyok, röviden és tömören nagyon furcsa volt. Majd július végén vagy augusztusban kiderül az eredménye. A haszna az volt, hogy legalább nagyjából tudom, hogy mire készüljek a jövő hét szerdai felvételin.

Végre két hét után sikerült találkoznom Yusukéval. Elmentünk egy thai étterembe, majd a Marumotoba fagyizni.  A múltkor posztolt cipellőmbe mentem, és az új cipők átkától szenvedtem, mert a nap végére teljesen kisebesítette a sarkam. A fagyizás után elmentünk bevásárolni a vacsihoz, rántott tejbegrízt csináltam.
Főzés előtt megnéztük a Hüvelyk Pannát. Kaja után pedig Hamupipőkét (nem Disney) néztünk. (igen gyerekes vagyok és imádom a meséket, de a drágámat ez nem zavarja) (˘⌣˘)
Most az ő vizsgája miatt, megint majdnem két hétig nem tudunk majd találkozni. T_T

Ma ünnepeltük apum szülinapját és névnapját, ami miatt ideutaztak nagymamámék, meg átjöttek tesómék.

Mára ennyi. Bye-bye sweeties!

Oh és üdvözlőm a két új követőmet! (●●)

2014. jún. 7.

Újabb kis szöszenet


Hello sweeties!

Megint csak tanulás helyett blogolok, de egyszerűen nem megy, hihetetlenül elegem van a buddhista tételekből >.<"
Szerencsésen túl vagyok minden vizsgán és abszolváltam, hurrá! Most már csak a záróvizsgát kell túlélnem és a szakdolgozatomat hősiesen megvédenem. Aztán két felvételin kell valahogy rávennem magam, hogy kommunikáljak idegenekkel, mivel mindkettő szóbeli lesz. Ráadásul lehet, hogy japánul kell majd beszélnem 助けて!!!T_T Szóval mindenki szorítson kérem, mert én meg a szóbeli kommunikáció ég és föld. 

Az abszolválás örömére elmentünk egy új japán étterembe, a Komachi-ba, nekem tetszett, jó volt a kaja.

Yusuke is odajött, majd a többiektől elbúcsúzva mi elmentünk bubiteát inni. (imádom a bubiteátヽ(*´▽`)◆ゞ Tea−Time♪ ) 
Aztán haza mentünk és csináltam palacsintát. Mivel nekem hétfőn még volt egy kanji pótvizsgám fenn maradtam Pesten és megbeszéltem Yusukéval, hogy így tanulhatunk együtt. Ennek köszönhetően az egész hétvégét együtt tölthettük, még ha tanulással is. Olyan rossz volt utána elválni tudván, hogy két hétig nem találkozunk mivel én itthon fogok ülni és a záróvizsgára magolni.
Az a tudat pedig még rosszabb, hogy két hónapra hazamegy Japánban a gyakorlata miatt, én meg itthon fogok nyűglődni (már amennyiben nem sikerül munkát találnom, mert akkor Pesten a munkában fogok szenvedni)
Próbálok nem erre gondolni, hanem kiélvezni az elutazása előtti kis időt, de olyan nehéz, ha arra gondolok, hogy két hónapig nem ölelhetem, nem merülhetek el a gyönyörű szemeibe...

Na most jól átmentem depibe, úgyhogy inkább mesélek arról, hogy ma vettünk egy új, cipőt, mivel a régi balerina cipőm tönkrement szeretem volna egyet a nyárra és sikerült is találnom elsőre, ami nálam nagyon ritka (mert válogatós vagyok és ehhez még társul a döntés képtelenségem is) szóval örülök, hogy ezúttal gyorsan ment a cipővadászat. A végeredmény ez a kis cuki masnis cipellő.
 


Hát mára azt hiszem ennyi...Byebye sweeties!